Különleges lakóhelyek

Nem csak házban lakik az ember. Lövészároktól atom-tengeralattjáróig, bádogvárostól űrállomásig ha nem is végtelen, de rendkívül széles a járművek, termékek, épületek és építmények skálája. Bemutatásukhoz szükség van kategóriákra, de az anyagok, formák vagy méretek helyett célszerűbb a tevékenységek szerinti rendszerezés. Erre tesz kísérletet a Habitatio tananyag nyolc csoportja.

A lakóhelyek legnehezebben meghatározható csoportja a különleges lakóhelyek. Minden ide tartozik, ami nem része sem a hagyományos városi építészetnek (családi házak, alacsony nagy sűrűségű beépítések és társasházak), sem a kortárs kísérleti építészetnek, sem a népi vagy vernakuláris építészetnek.

A tanulmány kétféleképpen mutatja be a különleges lakóhelyeket, nyolc-nyolc címszó köré rendezve. A TÍPUSOK részben élethelyzetek és szereplőik szerint alakulnak a további kategóriák. A RENDSZEREZÉS részben az egy-egy kiválasztott szempontot az arra jellemző szokásos (közismert, elterjedt) példák szemléltetik, majd következnek az ettől eltérő, különleges (ritka, szélsőséges) lakóhelyek.

A különleges lakóhelyek fejezethez negyven példa tartozik. A válogatás alapvető szempontja volt, hogy a példák ne a legismertebbek, hanem lehetőség szerint egyediek, újak és minél több szempontból különlegesek legyenek.

Típusok

A tipizálás alapja lehetett volna a lakóhely mérete, formája, struktúrája, ideiglenessége, esetleg anyaghasználata, mint ahogy még sok más is lehetett volna, és mindegyik indokolható lett volna, vagy legalább érvek szóltak volna mellette. Az itt következő tipizálás a tevékenységből indul ki. Kik mit csinálnak? Milyen társadalmi csoport részére készült a lakóhely, és ez a csoport milyen tevékenységet végez?

A tevékenységek szerinti csoportosítás következménye, hogy hasonló megoldások több helyen is előfordulnak, például sátrakban laknak túrázók, politikai menekültek, katasztrófák túlélői, katonák, és sarkkutatók is – még ha ezek a sátrak nem is pont ugyanolyanok. Szempont volt a példák válogatásánál, hogy ennek ellenére a sátrak, faházak, járművek és egyéb lakóhely-típusok egyike se maradjon ki.

A nyolc egymás után következő csoport sorrendje nem véletlen. A legrosszabbal, a háborúval kezdődik, annak is a legvédtelenebb részével, amikor semmi, pontosabban semmilyen építmény nem szolgálja a túlélést. A további két fejezetben a legszegényebbek túléléséről és a szociálisan rászorulók ellátásáról esik szó. A következő három csoport a mindennapi élet speciális lakóhelyeiről szól, ide tartoznak a vallás, a munka, a tanulás, a sport és a szabadság fix és mobil lakóhelyei. Ezt követi az utazással foglalkozó rész, ebben szerepelnek azok a járművek, amelyekben alvóhelyet alakítottak ki, végül az utolsó csoport a lakóhely-kísérletekről szól.

Az anyag nagy és szerteágazó, ezért a 40 példán túl internetes hivatkozások (wikipédia linkek, gyártók és szakmai szervezetek honlapjai) segítik az eligazodást. A linkek túlnyomórészt angol nyelvűek.

erőszak – katonákkal, háborúval, fogvatartással kapcsolatos lakóhelyek

Katonák és civilek háborúban 

Minden háborúban előfordul olyan helyzet, amikor semmi nem védi az embereket. Hosszú távon ez tarthatatlan, mert az aludni nem tudó, kimerült katonák megbetegszenek, és harcképtelenné válnak. Sokszor elég egy sátorponyva is az alváshoz, de a korszerű hálózsákok akár egy sátrat is helyettesíthetnek.


Az első világháborúban a katonák jelentős része 3-4 méter mély, változó szélességű lövészárkokban harcolt és lakott. Jellemző adat, hogy a brit hadsereg csak a nyugati fronton 9600 kilométer hosszan épített ki lövészárok-rendszereket. A katonák egy helyen általában egy nap és két hét közötti időt töltöttek, de volt, ahol 53 napig kellett az első vonalban maradniuk. A legtöbb helyen nem volt védelem az eső és hó ellen, csak egyes német típusokban lehetett fedett helyre húzódni.


A katonai táborok ősidők óta sátrakból állnak, ma ezt konténerekkel és más előregyártott szerkezetekkel egészítik ki. A táborokat általában mobil erődített falak veszik körül.

A második világháború idején mindkét oldalon nagyon sok bunker épült. Ezeknek a több méter vastag falú beton építményeknek egy része lakó- és kórházbunker volt, nem csak lőállás.
     

A hidegháború korában sok európai országban épült atombunker, jellemzően az állami vezetők számára, hogy atomtámadás esetén az ország irányítható maradjon. Ezeknek az objektumoknak önálló légszűrő rendszere, energiaellátása, távközlése, gyógyászati és biztonsági rendszere volt.
  

A második világháborúra készülve az új lakóházak alá légoltalmi pincéket építettek. A civil lakosság életét a legtöbb helyen ezek, de például Londonban a metró védte meg a bombázásoktól. A megoldás azóta elterjedt, a budapesti lakosság számára is ez jelenti a reményt.
 

példa: R639

Fegyveres erők békeidőben és békefenntartóként  

A katonai (és rendőrségi, polgári védelmi) laktanya legénységi épületei általában a hadsereg szervezeti felépítéséhez igazodnak, így nem ritka, hogy egy hálóteremben egy szakasz (kb. 30 fő), esetleg egy raj (kb. 10 fő) lakik. Sokszor az egész század (kb. 100 fő) egy szinten lakik, és közös vizesblokkot használ. Az étkezés általában külön épületben történik.


A katonai (és rendőrségi, polgári védelmi) kiképző központok vagy a laktanyák mintáját követik, vagy a táborokhoz hasonlóan mobil lakóegységekből állnak, a békefenntartó erők egységei általában táborokban állomásoznak.


példa: Al Asad

Fogvatartás börtönökben és fogolytáborokban

A börtönökre jellemző, hogy az összes lakófunkció (evés, alvás, tisztálkodás, wc használat) egy térben zajlik, függetlenül attól, hogy magánzárkáról, szokásos méretű celláról vagy tömeges szállásról (akár 300-400 fő együtt) van szó. Vannak radikálisan más felfogású börtönök: ezek leginkább lakásokhoz vagy kollégiumokhoz hasonlítanak, ahol minden a civil élethez hasonlóan működik, kivéve az eltávozás szabadságát.


A kényszermunkatáborokat általában a rabokkal építtetik, ezért a legtöbbjük egyszerű, fából készült barakképületekből áll. A házak egy- vagy kéttraktusosak, a tér nagy részét kitöltik a többemeletes, szintén fából ácsolt ágyak.


Kényszermunkatáborok már az ókorban is voltak, népirtások is mindig voltak a történelem során, de megsemmisítőtáborok a második világháború előtt nem léteztek. (Kivéve az 1904-ben létrehozott Shark-szigeti tábort, amelynek célja az afrikai herero törzs elpusztítása volt). A haláltáborok a munkatáborokhoz hasonló kialakításúak voltak, különbség a működésükben volt: a munka és az élelmezés mennyisége szándékosan úgy volt kialakítva, hogy a tábor lakói folyamatosan, a terveknek megfelelően pusztuljanak el.


Az első és második világháborús hadifogolytáborok általában a kényszermunkatáborokhoz hasonlóak voltak, de az adott körülményektől függött, hogy milyen szállásokat építettek vagy használtak fel. Előfordult olyan is, hogy huzamosabb ideig nem volt a hadifoglyoknak szállásuk. Az is változó volt, hogy a foglyok dolgoztak-e, ez leginkább a munkalehetőségektől függött.


példa: Kwan-li-so No.15, Halden fengsel

túlélés – lakóhelyek a legszegényebbek, menekültek, katasztrófák túlélői számára

Túlélés saját erőből 

A hajléktalanná válásnak sok oka lehet: válás, állami intézetekből kikerülés, börtönviseltség, betegség, alkoholizmus, drogfüggőség, mentális problémák, munkanélküliség, tartós szegénység, és ezek különféle kombinációi. A fedél nélküliek több, mint kétharmada férfi, átlagéletkoruk 40 év körüli, halálozási arányuk tízszerese a népességének. A hajléktalanok harmada közterületen lakik, ezek egy része temperált helyeken (aluljárókban, házfalak tövében, szellőzőrácsok közelében), másik része elhagyatott területeken összetákolt lakokban.

2005-ben egymilliárd ember, a Föld lakosságának hatoda lakott bódévárosokban, és ez az arány lényegesen nem változhatott azóta se. Ezek a telepek a nagyvárosok legértéktelenebb részein alakulnak ki sokszor illegálisan, és szinte mindig tervezetlenül. Az építőanyagok a legolcsóbbak: fém hullámlemez, műanyag, különféle fa építőlemezek. Ivóvíz, csatorna és elektromos hálózat gyakran egyáltalán nem épül ki.


A bódévárosoknál igényesebb, de a normál lakások alatti szint brazil példája a favela. Ezeken a telepeken lakik az ország 6 százaléka, több ember, mint Magyarországon összesen. A lakások kétharmada csatornázott, 90 százalékukban van víz, szinte mindegyikben van áramszolgáltatás, a szervezett hulladékkezelést is megoldották. Bár az épületek általában téglából és betonból épültek, nagyon sokszor befejezetlenek, vakolatlanok, műszakilag és esztétikailag igénytelenek.


Szlöm úgy is kialakulhat, hogy egy eredetileg színvonalasnak vagy legalább átlagosnak épült lakónegyed az idők során leromlik. Okozhatja ezt a munkalehetőségek megszűnése, de a lakosság kicserélődése is. Ilyenkor a lakók száma az eredeti többszörösére nő, fizetés hiányában a közműveket kikapcsolják, a lakásokat fűteni se lehet. Sokszor az éghető padlóburkolatokat is felszedik, az épületeket a szerkezetkészség határáig lelakják.

példa: Cité Soleil, Miyashita park

Túlélés társadalmi segítséggel

A fűtött utca a szervezett hajléktalanellátás legalsó szintje. Somlyódy Nóra Magyar Narancsban megjelent cikkében olvashatjuk: „A fűtött utca az utca rendje szerint működik. Amit ott tilos, azt itt is. Kifosztani, megverni embereket, falra pisilni nem szabad. Ide vissza lehet húzódni. Italt nem lehet behozni, de ittasan be lehet jönni” – vázolja nagy vonalakban a házirendet Iványi Gábor igazgató. – Aki élni akar, a közösség része akar lenni, az ott szeret lenni, ahol az élet pezseg. A hajléktalanság nem a fedélnélküliséggel azonos, hanem a társtalanságról szól. Ezért nem működnek a periférián lévő szállók, de ezért jó a Dankó.”


Árvíz, szökőár, hurrikán vagy földrengés esetén sok család veszíti el egyszerre a lakását. A legrövidebb idő alatt tornatermek, sportcsarnokok, középületek nagy tereinek felhasználásával hozhatók létre ideiglenes lakóhelyek. A családok intim tereit egymástól elválasztó szerkezetek készülhetnek hullámpapírból, fa vagy papírcső vázrendszerrel és függönyökkel, de szoktak alkalmazni tető nélküli sátrakhoz hasonlító termékeket is.


Több, mint 60 millió ember kényszerül arra folyamatosan, hogy háború, politikai üldözés, éhínség vagy természeti katasztrófa miatt eredeti lakóhelyétől távol éljen, többségük idegen országban. A rövid időre tervezett humanitárius segítség az esetek nagy részében elhúzódik, a menekültek akár évekig, évtizedekig táborokban élnek. A legegyszerűbb építmények helyi anyagokból, jobbára saját munkával készülnek. A többség sátrakból áll, de vannak lakókocsi- és készház-telepek is, ezeket jellemzően a gazdagabb országokban használják természeti katasztrófák esetén.


Vannak tervezett telepek is, ezek kormányzati vagy önkormányzati elhatározásból jönnek létre, építészek közreműködésével. A kiváltó ok lehet egy erőszakosan felszámolt szlömös terület lakóinak elhelyezése, de lehet nomád életet élő népcsoportok letelepítése is. 

példa: Blikkiesdorp, FEMA készház, Paper Log House, EPPS4

gondozás – nehéz helyzetű, támogatásra szoruló csoportok lakóhelyei

Hajléktalanok ellátása 

A fűtött utcánál (nappali melegedőnél, éjjeli menedékhelynél) magasabb szintet képviselnek az átmeneti szállók, ezekben olyanok laknak, akik képesek és hajlandók magukat ellátni. A szobák általában 2-6 ágyasak, emeletenként közös tisztálkodással és főzési lehetőséggel. A kilépést a hajléktalan létből nem igényesebb szállókkal, hanem szociális bérlakásokkal és támogatott lakbérekkel lehet hatékonyan segíteni.


A hajléktalanok speciális csoportja lakik átmeneti anyaotthonokban. Egy részük bántalmazás elől menekült kisgyermekes anya, mások fiatal terhesek vagy leányanyák, akiknek nincs saját lakásuk, vagy nem tudja őket befogadni a családjuk. Ahogy a probléma, úgy a megoldás is szerteágazó: lakásotthonok, titkos anyaotthonok, csecsemőotthonok, leányanya-gimnáziumok ugyanúgy szóba jöhetnek, mint az egyéni és családterápiák, vagy az örökbe fogadás.


példa: Shelter Home

Árvák ellátása 

A Földön 2,2 milliárd (18 éves kor alatti) gyerek él, ebből 16 millió árva. (7,7 millió Afrikában, 60 százalékuk AIDS következtében). A 16 millióból évente 250 ezer gyereket fogadnak örökbe, ami számukra és a társadalom számára is a legjobb megoldás. Fontos, hogy lehetőség szerint korán történjen meg az örökbefogadás, a körülmények legyenek természetesek, családszerűek – még akkor is, ha a család tagjait nem fűzik össze rokoni szálak.


A világon 50.000 gyerek és 15.000 fiatal felnőtt él SOS Gyermekfaluban. A jelenleg több, mint 450 faluban átlagosan 150 gyerek él, házanként tízen, egy „anya” vezetésével. Minden „faluban” 10 és 40 közötti a lakóházak száma, de vannak iskolák és további közösségi épületek is. A „családok” vegyes összetételűek kor és nem szerint, ezzel is erősítve a családszerűséget.


Még ötven évvel ezelőtt is a gyermekotthonok jelentették az általános megoldást az árvaságra. Ezek a korábban árvaháznak nevezett intézmények eredeti formájukban egyáltalán nem voltak családiasak: fiú- vagy leányintézetek nagy hálótermekkel, szigorú napirenddel, hierarchiával a nevelők és az árvák, de az egyes korcsoportok között is. Az újabb gyermekotthonok sokkal családszerűbbek, jellemző a tízfős koedukált csoport, a saját közösségi tér és konyha-étkező, a 3-4 hálószoba.

példa: Soe Ker Tie

Idősek ellátása 

Az idősek általában ragaszkodnak az otthonukhoz, még akkor is, ha már egyedül nehezen boldogulnak. Ezen segít az otthoni ápolás, ahol szakképzett ápolók, gyógytornászok, szociális munkások vesznek részt a gondozásban. Új, alternatív megoldás a co-housing időskori változata, amikor sorházakban vagy egymáshoz közeli családi házakban laknak a nyugdíjasok. Könnyen megszervezhető a személyre szabott ápolás, elérhető távolságban vannak a közösségi funkciók, a megközelítés akadálymentes. Fiatal lakókkal vegyesen is létezik!


A hagyományos idősotthonok általában hotelszerű épületek, a szobák egy- és kétágyasak, saját fürdőszobával. Amíg járóképesek a lakók, az étkezés közös. A személyzet felkészült az ápolás különböző fokozataira, beleértve az ágyban fekvő, mozgásképtelen betegek ápolását is.


példa: House for Elderly People

Betegek ellátása 

Száz évvel ezelőtt általános megoldásnak számított, ha egy kórteremben 20-30 beteget ápoltak, és az is, hogy több kórteremhez tartozott egy közös vizesblokk. Ma leginkább 4-6 (és 1-2) ágyas kórtermek épülnek saját fürdési lehetőséggel, a magánkórházakban teljes lakosztályok sem számítanak kivételesnek. Említést érdemelnek még a háborúk esetére kifejlesztett tábori kórházak, kórházvonatok és kórházhajók – ezeket szokták természeti katasztrófák esetén is bevetni.


Még a XX. századi Európában is általános volt a mentális sérültek intézményi ápolása, szinte függetlenül a betegségük fajtájától, az állapotuk súlyosságától. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem ez a megoldás: meg kell tenni mindent a társadalmi beilleszkedésük érdekében. Ha ez megoldhatatlan, akkor kórházi ápolás szükséges. Hasonló a helyzet az alkohol- és drogfüggők esetében, de a “tisztán tartás” érdekében bizonyos ideig elkerülhetetlen az (önkéntes) bezártság.


Régen, ha nem volt háború, az embereket általában otthon érte a halál, nem kórházban. Az orvostudomány fejlődésével mesterségesen kitolódott az életkor határa, sokszor minden méltóság nélkül. Viszonylag új terület a hospice: a súlyos, általában daganatos betegek utolsó stádiumának segítése, a fájdalmak enyhítése, felkészítés a halálra. Kívánatos az otthoni ápolás, amikor ez már lehetetlen, olyan intézményi környezetben kell folytatni, ahol a haldokló emberi méltóságának tudatában készülhet az elkerülhetetlenre.


példák: Children’s Center, Helsingor Psychiatric Hospital, Surgical Field Hospital

vallás – papok, lelkészek és zarándokok lakóhelyei

Szerzetesek és zarándokok lakóhelyei 

Nem minden vallás épít kolostorokat, csak a római és görög katolikus, a hindu, a buddhista, a taoista és a sintoista szerzetesek laknak kolostorokban, monostorokban és rendházakban. Ezek egy részében csak elmélkednek, más részében dolgoznak (gyógyítanak, tanítanak) is. Minden vallás rendházaira jellemző a mértékletes életmód és a szigorú napirend, még a remeték magányos lakjaira is.


Az El Camino vonalán Saint-Jean-Pied-de-Port és Santiago de Compostela között 190 zarándokszállás várja az elszánt katolikus híveket. Sokféle típus megtalálható a menedéktől a szállodáig (Albergue, Casa Rural, Hostal, Hotel, Refugio, Cobertizo, Campamento, Acogida), van köztük magán, társasági, községi és egyházi tulajdonú (Asociación, Municipal, Parroquial, Particular, Cofradía, Monasterio, Privado, Benedictinas, Xunta), egyes szobák kötött árasok, másokért csak adományt várnak (3-20 €, pago, donativo). Lehet aludni egy-két fős szobában és hálóteremben, de bármelyik szállásra jellemző, hogy egyszerű és jól használható. Azért az utat megjártak szerint van különbség: az egyházi szállások meghittebbek, olcsóbbak, és kiadósabb az étel, amit adnak…


A keleti vallások zarándoklatai közül a legjelentősebb a mekkai. 2011-ben a nagy zarándoklatra 1 828 195 hívő érkezett külföldről, a belföldiek (Szaúd-Arábia) száma 1 099 522 volt, összesen majdnem 3 millió ember. A zarándoklat két napig tart, a tömeg jelentős részét a minai sátorváros fogadja be. A látogatók száma folyamatosan nő, száz év alatt harmincszoros lett, de az utóbbi tíz évben is megduplázódott.


példa: Tautra Mariakloster, Wat Khao Buddhakodom, Mina Tent City

munka – tanulók és dolgozók lakóhelyei

Tanulók közösségi lakóhelyei 

A kollégiumok nagyon sokat változtak az utóbbi száz év alatt. A hagyományos funkcionális elrendezést (hálóterem, fürdő, étkező, tanuló) felváltotta a 2-4 férőhelyes, saját fürdőszobás lakóegységek rendszere. A változás lényege az egyének és a kis csoportok intimitás-igényének felismerése, a hozzájuk tartozó terek létrehozása.


A hostelek az 1912-ben indult Jugendherberge mozgalom olcsó ifjúsági szállásaiból alakultak ki, és vannak alakulóban ma is. A sokféle változatban közös pont a hálóterem, ahol koedukáltan vagy nemenként, általában emeletes ágyakon alszik és él közösségi életet a fiatalság. Szinte mindegyik hostelben vannak közösségi terek, ahol főzni, enni, egymással találkozni lehet, sok kiegészül hagyományos szállodai szobákkal is. A tanévben inkább kollégiumként üzemelnek, nyáron inkább szállóként, de még ez a felosztás is csak tájékoztató jellegű.


Közösségi lakások létrejönnek spontán módon is, amikor egyetemisták közösen bérelnek egy lakást, a használatot megszervezik és a lakbért megosztják. Ugyanennek lehet szervezett formája is, amikor az oktatási intézmény (vagy hozzá kötődő szervezet) hozza létre és működteti a közösségi lakások rendszerét. Ebben az esetben nem csak bérleti jogot, tulajdont is lehet szerezni.


példa: Tietgenkollegiet

Dolgozók közösségi lakóhelyei 

A munkásszállások korszaka az ipar fejlődésével, és a mezőgazdaság visszaesésével függött össze. A gyárakban és az építkezéseken egyre nagyobb számban dolgozóknak folyamatosan szállást kellett biztosítani. Átmeneti a jelenség: a Nyugat régen túl van rajta, Kelet-Európa mára kinőtt belőle, Kínában most lett aktuális a kérdés. Az épületek néhány kivételtől eltekintve nem színvonalasak; egyszerű szállodákhoz, igénytelen hostelekhez hasonlítanak, minimális közösségi funkcióval.


Rövid ideig tartó munkák esetén, nagyobb építkezések kezdetén célszerű mobil munkástelepeket kialakítani. Legáltalánosabb megoldás a lakókonténer, de elterjedt a lakókocsik és készházak telepítése is, főképp Észak-Amerikában. A földtant, éghajlatot, a növény- és állatvilágot kutatók táborai is hasonló felépítésűek, sokszor vegyesen használják a konténer- és sátorrendszereket.


Több, mint 570 olajfúrótorony található az Északi-tengeren, és anélkül, hogy tudnánk, hány munkás él ezeken a platformokon, már a rendkívül nehéz körülmények miatt is megérdemlik, hogy a speciális munkahelyeket képviseljék. A kisebb platformokon lakókonténerekből alakítanak ki szállásokat, a nagyobbakon, mint például az Oseberg Field Center, a szárazföldi épületekhez hasonlítanak a lakó- és munkahelyek.


A Föld leghidegebb éghajlatú területén, az Antarktiszon nyáron négyezer, télen ezer kutató dolgozik. Az építést, a fenntartást, a sarkvidéki élet szervezését az 1950-es évek óta tökéletesítik folyamatosan, mindig az éppen lakott bázis tapasztalatai alapján. A legfontosabb kérdések: az előregyártás, a vízi és légi szállítás, a helyszíni összeszerelés, az élhető lakókörnyezet megteremtése. És olyanok is, amikre a korai bázisok tervezői nem gondoltak: az áthelyezhetőség vízszintes és függőleges értelemben. A jég pereméhez közel helyezett kutatóbázist a leszakadó jégtábla az óceánba sodorja, a havazás pedig pár év alatt el szokta temetni az építményeket. A legújabb állomás, a Halley VI az összes felmerült problémára sikeres választ ad – eddig legalábbis úgy tűnik.


példa: Foxconn worker dormitories, Halley VI

szabadidő – táborozók, nyaralók és szállóvendégek lakóhelyei

Túrázás és nyaralás mobil szállásokban 

Sátortábor nagyon sokféle van, kezdve a kempinggel, folytatva a sok tematikus nyári táborral, mint a természetvédő, lovas-, horgász-, túlélő-, cserkész és sporttáborok, végül a nyári fesztiválok, ahol százezrek, akár félmillió ember vesz részt, mint hajdan Woodstockban. A sátrak általában a kicsi, 1-2 személyestől a közepes, 4-6 személyesig minden formában előfordulnak. Sok csak alvásra szolgál, de léteznek főzésre, étkezésre, társasági éltre is alkalmas, összetett, fedett-nyitott terekkel kibővített sátrak. Egyes típusok autóval, lakókocsival összeépítettek, de olyan is van, amelyik az autó tetején van, vagyis onnan nyitható ki.


A hegymászók alaptáborai olyanok, mintha egy lakás helyiségeit egymástól távol építették volna meg: külön sátrakban alszanak, főznek, esznek, raktároznak, tisztálkodnak és mennek vécére. Az eltöltött idő több hét is lehet, ezalatt túrák segítségével akklimatizálódnak és várják a kedvező időjárási körülményeket. Kisebb túrákon a táborok is egyszerűbbek. A hegymászók a saját sátrukban alszanak és tárolják a felszerelésüket, esetleg főznek és esznek, a többi lakófunkcióról vagy máshol gondoskodnak, vagy sehol.

Lehet lakókocsiban egy éjszakára megpihenni, lehet nyaralni és lehet hosszabb ideig lakni is. Állhat egymagában valahol a természetben, de kempingben is, akár sokszáz. Az egyik legnépszerűbb típus a kis méretű teardrop, itt a belső térben csak aludni lehet, a főző rész kívülről használható. A közepes (5-7 méter hosszú), de inkább a nagy (7-12 méteres) típusokban manapság minden kicsit olyan, mintha otthon lennénk: fűtés, gáztűzhely, saját ivóvíztartály, mosogató, mosdó, zuhany és wc tartozik az általános felszereltséghez. Egészen más a lakókocsik őseinek egyetlen, szerencsére ma is ismert fajtája, a díszes vardo, amely a romanichalok (brit vándorcigányok) tradicionális lóvontatta lakóhelye volt.


Amióta feltalálták a lehajtható autóülést, el lehet tölteni egy rövid, általában igen kellemetlen éjszakát az út szélén, az autóban is. 1950-ben azonban megjelent a Volkswagen Type 2 (Transporter), annak is a Westfalia Campers családja, az első nagy sorozatban gyártott modern egyterű, és ezzel új időszámítás kezdődött. A mikrobusz annyira jól sikerült, hogy csak a 80-as évek közepén akadt komoly francia, amerikai és japán riválisa. Az eredeti típust az elmúlt hat évtizedben folyamatosan fejlesztették, de a nyitható tetős, különböző nagyságú sátrakkal egybeépített változatok már az 50-es években megjelentek.


Lakóbusz létezik Amerikán kívül is, de az a sokféleség, ami náluk van, Európában nem ismert. Az ottani felosztás a keletkezésük alapján különböztet meg három osztályt: az A osztályosok teherautó-alvázra épülnek, saját tervezésű vezetőfülkével egybeépítve, ettől leginkább a szokásos buszokra hasonlítanak. A B osztályosok nagyobbfajta mikrobuszok. A C osztályosokat kisteherautó alvázára, a kész vezetőfülke mögé és fölé építik. Az A osztályosok között vannak oldalirányban bővíthető típusok, ezeket indulás előtt normál szélességűre összecsukják.


példa: JakPak, Tentsile, Airstream, Unimog U4000

Üdülés szállodában 

A motelek (Motor Hotel) az 1920-as években kezdődött nagy amerikai útépítésnek köszönhetik létüket. Egyszerű, általában olcsó szállások az utak mentén, földszintesek vagy egyemeletesek, I-, L- vagy U-elrendezéssel. A szobákhoz közvetlenül oda lehet állni autóval. A moteleket a hetvenes-nyolcvanas években kezdték kiszorítani az igényesebb, több szolgáltatást nyújtó középkategóriás szállók, szállodaláncok. A hanyatlást gyorsította, hogy újabb autópályák is épültek, a meglévőktől eltérő nyomvonalon. Kifejező, hogy az American Hotel-Motel Association 2000-ben megváltoztatta a nevét American Hotel and Lodging Associationre.


A fogadók, panziók, turistaházak kisebb, általában családi vállalkozásban működő szállások. Érdekességüket az adhatja, hogy régiek, mint a középkori és reneszánsz eredetű fogadók Nyugat-Európában, hogy különleges természeti környezetben vannak, mint a menedékházak és turistaházak az Alpokban, vagy az, hogy különleges építészeti koncepció hozta létre őket, mint például a svéd Tree Hotelt.


A szállodaiparnak érdeke, hogy a vendégek minden hotelben azt kapják, amire számítanak, ezért a szállodák szolgáltatási szintjét szabványok határozzák meg. A szállodások viszont azt szeretnék, hogy az ő épületük teljen meg vendégekkel legelőször, tehát vonzóbbnak kell lenniük. Ezt felismerve jöttek létre a nyolcvanas évektől kezdve a legfeljebb 150 szobás, de jellemzően ennél kisebb boutique hotelek, ahol a legfontosabb az intimitás, a barátságosság és az egyediség.


A vendégekért versenyezni kell, meg kell találni azokat is, akiknek speciális igényeik vannak. A boutique és design hotelek szokásos szállodák, kis egyediséggel. Aki ennél többre vágyik, az kipróbálhatja a bunkerből, világítótoronyból, börtönből, vasútállomásból vagy hajóból átalakított, esetleg a víz alatt épült szállodákat, de lakhat japán kapszulahotelben is. Ez utóbbi nem turistacsalogató, egyértelműen része az ottani kultúrának.


példa: Treehotel, 9h Capsule Hotel, Neue Monte Rosa Hütte

utazás – járművek, ahol alvóhelyeket alakítottak ki

Utazók közúton és vasúton 

Alvóbusz alapvetően kétféle van: az egyikben amerikai és európai zenészek utaznak koncertről koncertre, a másikban távol-keletiek közlekednek távoli városok között. A zenészek emeletes buszai jellemzően 8-12 személy teljes ellátását és kényelmét szolgálják. Az indiai, kínai és vietnami alvóbuszokban ugyanannyi fekvőhelyet sikerült kialakítani, mint ülést szokás, így Mumbai és Ahmedabad között harminchatodmagunkkal utazhatunk 12-14 órán át.


Vasúti hálófülke többféle van, a hagyományos 4-6 személyes, lehajtható ágyas Couchette, a kétszemélyes Twinette és az egyszemélyes Roumette. Az ezek kombinációjából összerakott, a vasúti űrszelvényt minél hasznosabban kitöltő egy- és kétszintes hálókocsik érdekes térbeli megoldásokat adnak. Vannak sokkal egyszerűbb elrendezések is: a legelterjedtebb ázsiai hálókocsikban egy középfolyosó mentén sorakoznak a két- illetve háromszintes ágyak, összesen 72 (más típusokban 81) fekvőhellyel.


Hadgyakorlatok során legtöbbször marhavagonokban utaztak még pár évtizede is a katonák. (A vagon oldalán tábla: 4 szarvasmarha vagy 10 sertés vagy 20 személy). Középen üres tér vaskályhával, a vagon elején és hátulján teljes szélességű priccs, azon alszik 10-10 katona. Az út egy napnál nem tart tovább.
A második világháború után magyar foglyokat hurcoltak a Szovjetúnióba, a vagonokba 35-60 fő került, a vagon közepén vágott lyuk volt a wc, fűtés nem volt, az út 2-3 hétig tartott.
A holokauszt vonatai az előírás szerint vagononként átlagosan 90 embert szállítottak, az út 4-5 napig tartott. Nem mindig tartották be az előírásokat: 1940. augusztus 18-án a Belzecbe érkező 45 kocsi 6700 embert szállított, akik közül a megérkezéskor már 1450 halott volt.


példa: Amtrak Superliner II

Utazók vízen és víz alatt 

A második világháború óriási lökést adott a repülőgépek fejlesztésének, ettől a személyszállításban addig vezető óceánjárók szerepe pár évtized alatt visszaszorult. A múlt század közepének egyik legnagyobbja, a 311 méter hosszú, 12 szintes, 1101 fős legénységgel 2139 utast (a háborúban 15000 katonát!) szállító Queen Mary az 1970-es években alakult át: ma úszó szálloda, múzeum és konferenciaközpont. A legtöbb óceánjáróból üdülőhajó lett, ahogy a folyami hajókból már évtizedekkel korábban.


Kétfajta jacht jellemző, a vitorlás és a motoros, de ezt a területet is elérte az energiatudatosság, a jövőben számíthatunk a hibrid (dízelmotoros, napelemes és vitorlás) meghajtás elterjedésére. A jachtok kis része sportolási céllal készült, a túlnyomó többség 10-15 személyes luxushajó. Jellemző adat az ár/férőhely mutató: a felső kategóriás vitorlásoknál ez 1-5 millió, a motorosoknál 3-8 millió dollár. Magyarra lefordítva: 0, 2 – 1,6 milliárd forint/fő.


A hadihajók, különösen a repülőgép-anyahajók sok műszaki és haditechnikai újdonságot rejtenek, építészetileg érdekes belső tereik is vannak, mint lakóhelyek azonban inkább nagyok, mint különlegesek. A Nimitz típusú anyahajókon a légierő 85 gépéhez 2480 fős legénység tartozik, a hajóhoz 3200 fő. A tengeralattjárók teljes személyzete 40, a nukleáris meghajtásúaké 100 fő körül van. A rakétákhoz, az atommeghajtáshoz, az élethez szükséges oxigén és ivóvíz előállításához képest a katonák emeletes ágyai kevés izgalmat nyújtanak.


példa: Ady Gil, HMS Astute S119

Utazók levegőben és az űrben 

Az átmeneti típusokat nem számítva kétféle léghajó van, a merev testű, mint a Zeppelinek, és a nem merev testű, más néven blimp. Utóbbiak alakját a gáz nyomása tartja fenn, ezért csak a felfüggesztett gondolában tudnak utasokat szállítani. A Zeppelin a test aljában kialakított lakórészben szállítottak 90 utast, de itt volt a személyzet szálláshelye is. A léghajót a gondolából irányították. A léghajók karrierje a második világháborús készülődéssel ért véget. A németek a repülőkben több fantáziát láttak, amit csak megerősített, hogy a legnagyobb zeppelin, a Hindenburg 1937-es amerikai leszállásakor kigyulladt, és másodpercek alatt elégett.


A meghatározás szerint az Air Force One mindig az a repülőgép, amelyen az amerikai elnök tartózkodik. 1990 óta ez egy speciális, három szintes kialakítású Boeing VC-25-ös. Összesen 370 négyzetméteren helyezkedik el benne az elnöki lakosztály, az iroda, a konferenciaterem, a vendégszobák, az orvosi szoba, a biztonsági szolgálat, a konyha és rengeteg tárolóhely. A leggazdagabb üzletemberek magánrepülői vagy flottái semmivel sem maradnak le az elnök különgépe mögött, Al-Waleed bin Talal bin Abdul Aziz al-Saud herceg 450 millió dollárt költött egy személyre szabott Airbus A380-ra. A gép idén (2013) lép be a flottába a BA125, az A320 és a Jumbo Jet mellé. Jó hír a középosztálynak, hogy a Singapore Airlines egyes járatain is lehet aludni, még franciaágy is van!


Az élet egy űrállomáson teljesen más, mint a Földön, de ahhoz se nagyon hasonlít, amit elsőre gondolnánk. Nem a végtelen feketeségben lebeg egy kis pont, hanem a Föld középpontjához képest csak 5 százalékkal magasabban, és nem lebeg, hanem naponta 16-szor száguld el a fejünk fölött. Az ottani életmód érdekes keveréke az elképzelhetetlennek és a földinek, leginkább a súlytalanság miatt. Az űrhajók és űrrepülőgépek is lakóhelyek: több napos utakon kell enni, aludni, tisztálkodni és minden egyebet, amit a földön is szoktunk. Különös határeset az űrruha, mert alkalmas lenne egy éjszaka eltöltésére az űrben, akár alvással is, de erre még nem volt példa.


példa: International Space Station

kísérlet – új lakásformák szokatlan helyeken, szokatlan előállítással

Kísérleti lakóhelyek meglévő épületek vagy építmények felhasználásával

Divat lett mindenféle házakba, mérnöki műtárgyakba beköltözni. Világítótornyok és katonai bunkerek esetében az érdekesség lehet a vonzerő, jó fekvésű gyárépületek, raktárak és dokkok esetén az olcsóság, áruházak és templomok esetén a kedvező városi elhelyezkedés, utóbbi esetén a groteszk iránti vonzódás is. A loftok általában tágasak, magasak – kivéve azokat, amelyeknél pont a szűkös, furcsa belső tér volt a vevőcsalogató.


Lehet furcsa, de valamilyen szempontból, például a kilátás miatt előnyös épületeket találni, szokatlan módon rá-, vagy melléépíteni, lehetőleg zöldre festeni, beköltözni, és természetesen publikálni. Hogy ezek a paraziták mennyire fognak elterjedni, kiderül.


A squat mozgalom az 1968-as diáklázadásokkal kezdődött. A többnyire baloldali fiatalok nem értettek egyet a magántulajdon szentségével: ha házak üresen állnak, az embereknek nincs hol lakniuk, akkor miért ne költöznének be? A foglalt házakat nem teszik tönkre, de át se nagyon alakítják, ami magyarázható az ideiglenességgel ugyanúgy, mint a pénztelenséggel. A squat alapvetően közösségi mozgalom, így nem meglepő, hogy együtt jár olyan életformákkal, mint a kommuna és a co-housing.


példa: Morton Loft, Parasite Las Palmas, Poortgebouw

Kísérleti lakóhelyek vízen és földben

A lakóhajó általában úgy készül, hogy egy öreg hajótestet átalakítanak lakássá, az úszó ház inkább egy pontonokra épített lakóház. (És mindkettőtől különbözik a jacht, amely elsődlegesen közlekedési eszköz). Míg a lakóhajók hagyományosan nagy számban megtalálhatók az egész világon (Nagy-Britanniában 15.000 ember lakik bennük), addig az úszó házak inkább csak a kortárs építészetből ismertek. A kísérletező kedvű hollandok már építettek úszó települést is 72 lakással, de vízen úszó, konténerekből épített kollégiumot is. New Yorkban, Bronx partjainál egész más épült: úszó börtön 800 elítélt részére, 161 millió dollárért.


Barlangban már az ősember is lakott, a földbe vájt lakások Tunéziában és a Közel-Keleten az ókorban és a középkorban terjedtek el, Kínában egy részüket még ma is használják. Sziklahasadékokba a Mali köztársaságban és az USA déli részén komoly településeket építettek többszáz évvel ezelőtt. Félig földbe épült házak Izlandon számítanak hagyományosnak, földdel fedett háztetőket láthatunk a svéd és norvég skanzenekben. Helyi viszonyok között mindegyik megoldásnak van előnye és hátránya, a korszerű építőanyagok segítségével viszont a földházak egyszerre lehetnek naposak, szárazak, kellemes klímájúak – alacsony energiafogyasztás mellett.


példa: Toke Houseboat, Villa Vals

Egyedi és sorozatban gyártott termékek

A konténerek mérete alapján (606x244x259 cm, 12019x244x259 cm) nem lehetett számítani különösebb építészeti, főleg lakóépítészeti karrierre. Hogy mégis így lett, abban nagy szerepe volt pár előnyös tulajdonságának: erős és tartós szerkezet, moduláris rendszer, könnyű szállíthatóság és alacsony ár: használtan 1200 dollár a 20 láb hosszú konténer. Készült belőle kinyitható pavilon, mobil iroda, lakóegyüttes, kollégium, és fog még sok minden más is. A szűk belső terek kevesebb problémát okoznak, mint a hőhidasság, és általában a gyenge hőszigetelés, utóbbiak nehezen javíthatók, míg a szűkösség a konténerek összevonásával könnyen enyhíthető. Megjegyzendő, hogy a 40 lábas konténernek bár az arányai hasonlók, minden mérete nagyobb, mint az Unité d’Habitation gyerekszobájának.


Készházakat az 1950-es években kezdtek forgalmazni az Egyesült Államokban. Az eredeti elképzelések szerint kispénzű, költöző életet élő munkásoknak készült, ezért 8 láb (2,40 m) széles, könnyűszerkezetes, teherautó platóján szállítható házak voltak. Később, ahogy fejlődtek a szállító járművek, áttértek a 10 láb (3,0 m) szélességre, viszont lemondtak a már egyszer telepített lakások továbbszállításáról, mert nem volt rá igény. A fejlődés további állomása a moduláris épületek megjelenése volt, a házat a helyszínen több, a készházhoz hasonló elemből építették össze.


Nem minden termék kerül sorozatgyártásra. Vagy azért, mert gyártó hiányában prototípusok maradnak, vagy azért, mert eleve egyedi darabnak készültek. Az elsőre példa a Sleepbox, egy teljes lakófunkciót kielégítő alvódoboz a kényszerű repülőtéri várakozás idejére. A másodikra példa a betoncsövekből készült szállás, a dasparkhotel, amelyből ugyan nem egy készült, hanem egy kisebb telepre való, de csak arra a helyre, nem gyártásra. Az igazi egyedi darabra példa az Egg House, amelyet pekingi építészhallgatók terveztek és készítettek el, bizonyítandó, hogy mindenki képes magának lakóhelyet készíteni – és lakni is benne…


példa: Cité à Docks, dasparkhotel

RENDSZEREZÉS

A példatárban szereplő lakóhelyek mindegyike valamilyen szempontból különleges. Különleges lehet az éghajlati és egyéb fizikai körülmények miatt, de különleges lehet a szokatlan, a lakásokra nem jellemző igények következtében is.
Szokatlan, ha egy lakás a sivatagban van, vagy a víz alatt, de az is szokatlan, ha egy tömeg lakja, esetleg az uralkodó egymaga. Az is szokatlan, ha nagyon kicsi terület jut egy emberre, ha csak egy napot vagyunk benne, ha föld körüli pályán repül, vagy ha a benne lakás egyenlő az elpusztításával.
A következő részben a példák rendszerezése következik nyolc szempontból. Mindegyik pontban lesznek megszokott és nem megszokott megoldások. Előfordulnak olyan lakóhelyek, amelyek több szempontból is különlegesnek számítanak.

éghajlati viszonyok

A házak döntő többsége az ember, és az egész élővilág számára éghajlatilag kedvező helyeken épült.
Persze vannak kivételek, ma már az egész földön találhatunk lakóhelyeket a sivatagoktól a sarkvidékekig.
szokásos: kiegyenlített (kontinentális, óceáni, mediterrán, nedves szubtrópusi, egyenlítői, trópusi monszun és szavanna éghajlat)
különleges: hideg (magashegységi, sarkvidéki és szubarktikus éghajlat)
különleges: forró (sivatagi és sztyepp éghajlat)

fizikai közeg

A legtöbb lakóhelyet közvetlenül a földre és további emeletekre építik.
Voltak már az őskorban is föld alatti lakások, később úszó házak, ma már repülő objektumokon is találhatunk lakóhelyeket.
szokásos: földön és építményszinteken
különleges: földben és részben földben
különleges: vízen és víz alatt
különleges: levegőben és az űrben

lakók közösségének típusa

Az emberek döntő többsége családban nevelkedik és családban él, egyes hagyományos kultúrákban nagycsaládokban.
Munka, tanulás, vagy egyéb élethelyzet következtében sokan élnek teljesen egyedül, vagy olyan közösségben, ahol még az alvóhelyüket is idegenekkel kell megosztaniuk.
szokásos: családban, nagycsaládban
különleges: egyedül
különleges: közösségben

lakók társadalmi osztálya

A társadalmakban általában az emberek nagy többsége dolgozik, ők alkotják a tágan értelmezett középosztályt.
És mindenhol vannak ezek felett és alatt, akiknek már nem kell dolgozniuk, vagy nem jutnak munkához.
szokásos: középosztály, alsó és felső középosztály
különleges: felső osztály
különleges: alsó osztály

egy főre jutó terület

A lakóhelyek egyes helyiségei általában akkorák, hogy a közösségre jellemző lakófunkciókat egymás és az egyes tevékenységek zavarása nélkül ki lehet elégíteni.
Vannak erre alkalmatlan helyek, és vannak a szokásos igényeket sokszorosan meghaladók is.
szokásos: közepes fajlagos terület
különleges: kis fajlagos terület
különleges: nagy fajlagos terület

folyamatos használat időtartama

A családban élő, letelepedett emberek jellemzően éveket, évtizedeket töltenek el egy lakóhelyen anélkül, hogy elköltöznének.
Vannak viszont lakóhelyek, amelyeket csak napokra, hetekre vagy hónapokra veszünk igénybe.
szokásos: évek, évtizedek
különleges: hetek, hónapok
különleges: napok

lakóhely mozgathatósága

A lakások nagy része nem mozog, nem mozgatható, és nem is szedhető szét, hogy egy újabb helyen építsék fel.
Vannak viszont sátrakban lakó nomád népek, lakókocsikat vontató nyaralók és űrkutatók is…
szokásos: nem mozgatható sem egyben, sem szétszedve
különleges: áttelepíthető szétszedett állapotban  
különleges: mozgatható, de mozgás közben nem lakható
különleges: jármű, amelyben menet közben is tartózkodnak

használat tervezettsége

A lakások nagy részét több-kevesebb módosítással, de a tervezettnek megfelelően használják. / Vannak viszont olyan lakóhelyek, ahol már a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy a használat rendeltetésszerű lenne.
szokásos: a tervezett módon lakják vagy lakták
különleges: nem a tervezett módon lakják