Izlandi gyepház

V 11
Izlandi gyepház
típus
hely
népesség

Az időjárása miatt sokáig lakatlan Izlandot bő ezer évvel ezelőtt viking férfiak és kelta nők népesítették be. Az erdők nagyját hamar elhasználták házépítésre és fűtésre, de felfedezték a falazáshoz használható különleges izlandi gyepet, ami a gyökerével mélyen (15-20 cm) és nagyon sűrűn (60%) átszövi a földet.

Ebből, belül földdel kitöltve, 1-2 méter vastag falat lehet építeni, de tetőfedésre is alkalmas, csak az lényeges, hogy a tető hajlásszöge megfelelő legyen: a túl lapos beázik, a meredek kiszárad, amitől a fű kipusztul, a tető ugyanúgy beázik. Minden ház ezekből a jól szigetelő, nagy hőtárolású falakból épült, kiegészítve az éppen szükséges mennyiségű fával. Ha minden a tradíció szerint készül, akár száz évig is jól működnek ezek a hosszúkás, nyeregtetős házakból sorolt lakóhelyek.

A Glaumbaer tanya, amely egy paplak és egy nagy gazdaság volt évszázadokon keresztül, 13 egymás mellé épített kis ház együttese. Alapja az általános izlandi ház, a baðstofa: itt evett, dolgozott és aludt a gazda a családjával és a béresekkel. Ebben az 55 m2 alapterületű fűtetlen helyiségben 11 ágy volt, amelyekben a korabeli szokások szerint gyakran ketten is aludtak. A további 12 épület között van konyha füstölővel, egy tejes és egy húsos kamra, három vendégszoba, raktárak, tüzelőtároló a tőzeg és a szárított birkatrágya részére, és egy kovácsműhely.

1900 körül a lakosság fele még így élt, de Izlandon is rohamosan javultak az életkörülmények, 1970-re már szinte mindegyik gyepház lakatlan lett. Vagy múzeum, mint a Glaumbaer tanya is.