C 23 |
Fernand Pouillon – Climat de France |
típus |
|
hely |
|
dátum |
|
tervező |
Fernand Pouillon a második világháború utáni francia újjáépítés meghatározó alakja volt, több középületen és szociális lakóegyüttesen dolgozott. Önmagát egyszerre tartotta bankárnak, mérnöknek, feltalálónak és művésznek. Típusmegoldásokat dolgozott ki, hogy a lakások olcsók, gyorsan megépíthetők és ugyanakkor kényelmesek is legyenek. 1951-ben fogadást is kötött, hogy lehetséges 200 nap alatt megépíteni 200 lakást, mindössze 200 millió frankból. A fogadást egy Aix-en-Provence-i projekttel megnyerte.
Néhány évvel később hasonló szellemben tervezte Algírba – az akkor még francia gyarmatra – a kőfalas Climat de France városrészt, amely több szokásos méretű, ortogonálisan elrendezett városi házból és egy hatalmas, klasszicizáló lakótömbből, a 200 oszlopos házból áll. Utóbbi a 233 x 38 méteres belső udvarát valóban kétszáz darab, három szint magas pillér veszi körül. Az új lakónegyed a közeli régi óvárosból, a kasbah-ból ide költöző, szerényebb jövedelmű lakóknak kívánt korszerű, komfortos, európai stílusú lakóhelyet nyújtani. A közös udvarból 200 üzlethelyiség nyílik, a tetőterasz (a helyi hagyományoknak megfelelően) teregetésre alkalmas. A fogatolt rendszerű házakban szintenként jellemzően kettő (néha négy) lakás nyílik egy lépcsőházból. A lakások árnyékoltak, és mindegyikhez saját, szeparált erkély is tartozik.
A ház sorsa azonban a tervezett szcenáriókkal ellentétes lett. A nagy udvar agóra helyett parkolóként működik, a szűk, kényelmetlen lépcsőházak miatt a lakók a tetőterasz helyett inkább az ablakba teregetnek. A nagyobb közösségi terek nem pótolják a privát tér hiányát. Az alulméretezett lakásokban nem ritkán 10-15 fős nagycsaládok laknak együtt, 6-9 négyzetméteres szobákban. A terület laksűrűsége az eleve nagyra tervezettnek is a háromszorosa, a városrész az elmúlt évtizedek alatt teljes mértékben elszlömösödött.