Adolf Loos & Hugo Erlich – Villa Karma

A fiatal Loos első nagyobb megbízását egy bécsi professzortól kapta, aki felkérte a Genfi-tó partján álló villája átalakítására. Bár a megbízóval való zaklatott együttműködés során a tervezésben más építészek is közreműködtek, a lényegi beavatkozás 1903-06 között Loos, majd 1908-12 között Erlich nevéhez köthető.

A jelenleg ismert Villa Karma egy a 18. század végén épült és egy évszázaddal később felújított épület átalakítása és bővítése. Loos Henri Lavanchy helyi építésztől vette át a tervezést, azonban 1906-ban megszakadt az együttműködés Loos és a megbízó Theodor Beer között. A félbehagyott építkezés később Erlich vezetésével folytatódott.

Loos és Erlich tervei alapján a meglévő épület hagyományos tetőszerkezetét egy lapostetős emeletráépítéssel váltotta fel, az épülettömeget pedig három oldalról új traktusokkal egészítette ki. Az így létrejött új villa karaktere kívülről zárt, erődszerű, amit a négy saroktorony tovább erősít. A tornyokat mediterrán hangulatú pergolák fedik, és a tornyok között, az épületet három frontján körbejárható tetőterasz létesült. A villa hatalmas nyílásaival, teraszaival intenzíven nyit a gondosan megformált kert és a figyelemre méltó kilátás irányába.

Az egész kompozíció az épületkülső puritanizmusa és az enteriőrök gazdag kidolgozása közötti ellentétre épül. A sima, dísztelen, fehér vakolatos homlokzat egyszerűségét csupán a főbejárat klasszicizáló, oszlopos portikusza, egy kőkonzolos erkély és a vakolat síkjába ültetett kőreliefek ellenpontozzák.

Az enteriőr a legnemesebb anyagok – márvány, különleges faburkolatok, rézborítások, aranymozaik – alkalmazásával megfogalmazott, sötét tónusú, luxusra hangszerelt téregyüttes. A belső térképzés áttörési és szintjátékai előrevetítik a Raumplan Loos által később részletesen kidolgozott térfilozófiáját.