Maszáj kunyhó

A maszájok állattenyésztő népként félnomád életmódot folytatnak, évszakonként vándorolnak és új falut építenek maguknak. A falut jellemzően egy nagycsalád lakja. Középre karámot építenek az állataiknak, ezt veszik körül a meghatározhatatlan alakú kis kunyhóikkal. A maszáj harcosok (értsd: felnőtt férfiak) feladata, hogy megvédjék a falut az oroszlánoktól és más nagyragadozóktól vagy az ellenséges törzsek támadásaitól. Ezért az ő dolguk a falut körülvevő tüskés akácia kerítés elkészítése is.

A kunyhókat már a nők építik a szűk családjuk számára. A másfél méter magas, körülbelül 3×5 méter alapterületű favázas házakat sár, fű, hamu, gallyak és tehéntrágya keverékével tapasztják be. A kis alapterület ellenére szinte minden hétköznapi tevékenységnek jut hely: bent főznek, esznek, alszanak (a fiatalabb állataikkal együtt!), itt tárolják az értékeiket és itt fogadják a vendégeiket is.

Az utóbbi évtizedek politikai vezetése komoly károkat okozott a maszáj kultúrában. A földjeiket privatizálták, ezzel korlátozva a mozgásterüket, legelőkhöz, vízforrásokhoz és a sóhoz való hozzáférést. Törvények szabályozzák a csordák méreteit is, így az eddig lényegében tejen és húson élő, önfenntartó maszájok egyre inkább a környező földművelő népektől függnek.