Niha öri (északi nias ház)

Az örik kicsi, legfeljebb egy-két tucat házból álló falvakban élnek, ahol a házakat a főtér köré építik, de az is előfordulhat, hogy magukban, egymástól nagy távolságra állnak.

A legrégebbi, 9 generációval ezelőtt épült házak 3 méter magas pilléreken állnak és lentről, egy csapóajtón keresztül lehet bejutni. Az újak alig 50 évesek, feleakkora pillérekre épültek, és a bejáratuk már a verandáról nyílik. Az utcaszintet legfeljebb tárolásra használják. A lakószint nagyobbik, bejárat felé eső része a lakótér, ott lehet dolgozni, pihenni, vendégeket fogadni, a családi szobák a hátsó részben vannak. A tűzhelyük egy földdel töltött fadoboz, felette, fa polcrendszeren tárolják a tűzifát, az edényeket (külön rizshez, vízhez, zöldségekhez), az élelmiszert és a vetőmagokat. A nagy, nyitott és üres tetőtér, a szellemeik helye.

Indonéziában gyakoriak az erős földrengések, a niha házak szerkezete viszont rendkívül biztonságos, még a 2005-ös 8.7-es erősségű földrengésben sem sérültek meg a hagyományos omo hada házakban tartózkodók. Az épületek földrengésbiztosságát több szerkezeti megoldás együttese biztosítja: az alépítmény, a lakószint és a tető szerkezete egymástól független. Fából és bambuszból, tehát rugalmas anyagokból építkeznek, és ezeket rugalmas (csaphornyos) kapcsolatokkal építik össze. A lakószintet tartó, nagy kövekre helyezett lábakat nem rögzítik a földhöz, csak keresztmerevítéseket használnak.

Ha az alépítmény mégis összeomlana, a lakószint, mint egy merev doboz akkor is egyben marad, és védelmet nyújt. A kalapszerű tető térbeli szerkezete olyan kicsi és könnyű elemekből épül, hogy az ne veszélyeztethesse a lakókat.