Beduin fekete sátor

Az arab világ állattartó, szezonálisan növénytermesztő nomádjainak legelterjedtebb szálláshelye a fekete sátor. A kecskeszőrből (esetleg birka- vagy teveszőrből) lazán szőtt ponyva árnyékot ad, de engedi a fényt beszűrődni, átengedi a felszálló forró levegőt, véd a homokviharoktól, és az esőtől megduzzadva vízzáróvá válik. A szerkezetéből adódóan az áramló levegő hűti a teret, és még a sátor sötét színe (barna vagy fekete) mellett is 8-10 fokkal hűvösebb van bent, mint kint, ami a sivatagok 40-50 fokos hőségében sokat számít.

A sátrak mérete nagyon változatos, a kicsi, néhány személyesektől a 30-40 méter hosszú, több sátorból összetoldott lakóhelyekig terjed a skála. Az átlagos sátor 15×3.5 méter alapterületű, 2 méter magas és öt ember fél óra alatt összeállítja. A vázat hevederekből és tucatnyi oszlopból építik, ez tartja a hatalmas sátorponyvát. A ponyva elkészítése nagy munka, 60-80 cm széles és sátor hosszúságú kecskeszőrből (esetleg teveszőrből) szőtt sávokat varrnak össze hozzá. A szövésbe a feleség nőrokonai mind besegítenek, hiszen a sátor a feleség hozománya. Később már a sátor részenként javítható, nagyjából évente egy sávot kell rajta kicserélni.

A nagyobb sátrakat funkciók szerint tagolják, a kisebbek egyterűek; de minden szálláshely virtuálisan két részre osztott: a nyilvános rész egyszerre közösségi tér és a férfiak alvóhelye is, a nők szálláshelye a külvilágtól elzárt terület. Vannak törzsek, ahol mindenki a sátor előtt eszik, a férfiak még kint is alszanak.